Kula World

Közzétéve:

A magyar füllel kétségkívül érdekesen csengő Kula World nevével először még a PlayStation mellé járó Demo1 lemez tokján találkoztam, majd csakhamar az is kiderült, hogy az egyébként rendkívül impozáns felhozatal egy különleges darabjáról van szó. Ugyanis az amerikában Roll Away, japánban Kula Quest címen futó 3D-s logikai játékban magasan a föld felett lebegő labirintus szerű képződményeken kell egy strandlabdát a kijárat felé terelgetni. Bármennyire is furcsán hangzik, valójában jól működik a dolog! Minden kijárathoz tartozik legalább egy kulcs, amit először be kell gyűjtenünk, hogy továbbléphessünk a következő szintre, mielőtt lejárna az időnk, amit a képernyő tetején lévő homokóra jelez. Az első feladatok még pofonegyszerűek, bemelegítésnek tökéletesek, majd szép lassan, fokozatosan jönnek az egyre nyakatekertebb elrendezésű, és egyre több darabból álló pályák.

A lebegő objektumok saját gravitációval rendelkeznek, tehát egy kocka formájú blokknak mind a hat oldalát ki lehet, pontosabban ki kell használnunk. A kulcsokon kívül érdemes felszedni az aranyérméket és a gyümölcsöket, a pontszámunkat mindkettő növeli, a gyümölcsökből pedig ha összegyűjtünk öt darabot, egy bónusz pályán találjuk magunkat, ahol további extra pontok gyűjthetőek be – ez azért fontos, mert lényegében a pontszámunk mennyiségétől függ, hogy hányszor folytathatjuk a játékot. Idővel egyre több olyan akadállyal, és csapdával lesznek telepakolva a pályák, amik nem csupán megnehezítik a dolgunkat, de labdánk épségét is erősen veszélyeztetik, mint a tüskék, nyársak, leszakadó, forrón izzó platformok, persze simán előfordulhat, hogy csak kifutunk az időből, vagy egy elvétett ugrás miatt leesünk. Ilyenkor a játék mindig lecsippent valamennyit a megszerzett pontjainkból, és ha ez elfogy, akkor kezdhetjük a legutóbbi mentett állástól. (amire öt szintenként van lehetőségünk)

Nem lehet azzal vádolni a fejlesztőket, hogy visszafogták volna magukat a tervezőasztalnál, mivel az Arcade mód a bónusz, és a titkos pályákkal együtt összesen 200 (!) szintet tartalmaz. Van ezen felül egy Time Trial mód, ami annyiban különbözik, hogy pontok helyett értékes plusz másodperceket kapunk a felvett érmékért, gyümölcsökért cserébe. Az irányítás abszolút nincs túlkombinálva, a d-pad felső irányával tudunk előregurulni, az oldalsó nyilakkal jobbra-balra fordulni, ugrani az X-el lehet, illetve az R1 és R2 segítségével a kamerát tudjuk minimális szinten bedönteni, (ez sokszor jól jöhet) amíg nyomva tartjuk a gombokat. Talán a képekből is kitűnik, hogy nem ez a leglátványosabb PlayStation cím, különösképp a hátterek pixelesebbek a kelleténél, de ezt leszámítva nincs semmi baj vele. Annak ellenére, hogy a svéd illetőségű Game Design Sweden AB csapat -egyébként innen a név is, a Kula svédül labdát jelent- játéka jó fogadtatásban részesült, nem készítettek folytatásokat, ahogy más címeket sem a későbbiekben.

És ezzel még mindig nem értek véget a skandináv ország hazai vonatkozásai, az aláfestő zenéket a szintén svéd, nálunk jobbára ismeretlen elektronikus, újhullámos stílusban utazó Twice a Man-nek köszönhetjük. A Kula World-öt mindenképp egy kellemes meglepetésnek mondanám, ami azon kívül hogy gyorsan kult-státuszba került, (manapság dobozos formában igazi ritkaság számba megy) más fejlesztőket is megihletett; hasonló labdás, logikai platformer lett például a későbbi Switchball, a Spectraball, a Cubosphere pedig egyenesen a remake-jének tekinthető.

Platform: