ChuChu Rocket!



A ChuChu Rocket! ugyan rengeteg Dreamcast tulajnak volt meg, (tekintve, hogy 1999 végétől hozzátartozott a legtöbb alapcsomaghoz) mégis alig találkozni olyannal, aki játszott vele. Később is inkább csak azért lett keresett cím, mert a PAL régiójú játékok egyedi kialakítású tokját sérülés esetén nehezen lehetett cserélni, a ChuChu Rocket! ugyanakkor kiváló donornak bizonyult, hiszen potom pénzért lehetett hozzájutni a sok bontatlan példányhoz. Népszerűtlensége talán annak tudható be, hogy konzolos fronton a Sega utolsó gépe egészen a PlayStation 2 megjelenéséig képviselte a technikai csúcsot, miközben a mellé csomagolt játék meglehetősen szerény külcsínnel bírt. Az első ránézésre is nyilvánvaló, hogy a fejlesztő Sonic Team nem ezzel szerette volna demonstrálni a Dreamcast grafikai képességeit, (az akkor még újdonságnak számító konzolos online mókát viszont annál inkább) ettől függetlenül inkább egyszerűcske a látvány, mintsem csúnya, vagy igénytelen. 


A történet a karakterekhez hasonlóan -a szó jó értelmében- japánosan elvont; űregerek, azaz ChuChuk ezrei békésen élik a kis világukat, egészen addig, míg fel nem tűnnek az éhségüket csillapítani vágyó űrmacskák, a KapuKapuk. A ChuChuk menekülni kényszerülnek, ám a biztonságot jelentő evakuáló rakéták felé vezető utat mindig keresztezi néhány KapuKapu, vagy egyéb más akadály, így ránk vár a feladat, hogy elvezessük őket odáig. A játékban négyzetrács alapú pályákra kell irány-paneleket elhelyeznünk, amik az egerek (vagy adott esetben a macskák) útvonalát fogják megváltoztatni, és mindig az aktuális pálya bonyolultságától függ, hogy mennyit használhatunk fel. A D-paddal irányítjuk a kurzort, a paneleket pedig a kontroller azonos kiosztású akciógombjaival tehetjük le, tehát az A gomb jelenti a le, az X a bal irányt, és így tovább.


Az első szintek rém egyszerűek, később azonban már rendesen tele lesznek akadályokkal, az itt-ott elhelyezett lyukakba beleeshetnek egereink, a válaszfalak is teljesen más irányba terelhetik őket, (miközben sokszor ezek jelentik a megoldást) de ha a rakétát előbb eléri egy macska, az számunkra szintén az újraindítással egyenlő. A próbálkozások száma végtelen, a nyilakat bármikor módosíthatjuk, mielőtt útnak engednénk az egér csapatot. Ha már meguntuk a Puzzle mód pályáit, (amiből egyébként száz darab van!) a Puzzle Edit-ben kreálhatunk sajátot, letölthetjük más felhasználók alkotásait, illetve van többféle multiplayer lehetőség is, ahol az nyer, aki több egeret tud a saját rakétájába terelni, bár négy játékos esetében már eléggé nagy a káosz a képernyőn. Ugyan a készítők inkább online multiplayernek, esetleg partyjátéknak szánták, szerintem egyedül játszva, logikai-puzzleként jobban helyt áll. Folytatást nem, későbbi kiadásokat viszont kapott, először GameBoy Advance-ra, majd okostelefonokra (iOS, Android) látogatott el.